Szabálysértésnek minősül, ha valaki utcán, parkolóban készpénzt kér adományként, pláne akkor, ha azt csalóként valamilyen alapítvány nevében teszi.

2016.03.17 18:42

https://gyorplusz.hu

 

Papírokkal jól felkészült hölgy szólítgatta le az egyik városszéli sportáruház parkolójában a vásárlókat a két ünnep között. Az Esély a Gyermekeknek Alapítvány nevében gyűjtött adományokat, s bár azt nem tudta megmondani, hogy pontosan mi is az alapítvány célja, a szervezet alapító okiratának másolatát azért fel tudta mutatni. Sőt, felajánlotta, hogy az adomány után nyugtát is ad, és ha kell, a személyi igazolványát is megmutatja. Kommunikációja a jóhiszemű emberek lelkiismeretére, szociális érzékenységére apellált.

Ám mielőtt valaki a pénztárcájába nyúl, nem árt tudni, hogy az utcai pénzkéregetés koldulásnak számít, amit a törvény szabálysértésnek minősít. Épp ezért a valódi civil szervezetek, alapítványok nem is gyűjtenek így az utcán vagy a parkolókban adományokat – hívta fel a figyelmet lapunk megkeresésére Kiss Tibor rendőrfőhadnagy. A Győri Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Alosztályának munkatársa rámutatott, hiába mutatnak különböző határozatokat, megbízó leveleket, nem tanácsos hinni ezeknek a sok esetben meglehetősen rámenős pénzgyűjtőknek. Az esetek 80 százalékában biztosan csalókról van szó, akiket – ha nem tettenérésről van szó – leellenőrizni is nehéz. A saját parkolóval rendelkező áruházláncok többnyire a biztonsági embereikkel kezelik ezeket a helyzeteket, de előfordul, amikor a lakosságot olyan mértékben zaklatják, akadályozzák a kéregetők, hogy rendőrt hívnak. Leginkább áruházaktól, szállodáktól, vendéglátóhelyektől szokott bejelentés érkezni a rendőrségre ilyen ügyben, főként nyáron – jegyezte meg Kiss Tibor –, azonban mire a közrendvédelmi osztály munkatársai kiérnek, sok esetben eltűnik a kéregető.

A rendőrfőhadnagy szerint egyébként, ha a civil szervezetek, alapítványok az utcára mennek, akkor soha nem készpénzt gyűjtenek, csupán – sokszor egy pult mögül – tájékoztatják a lakosságot céljaikról, és a számlaszámukat is tartalmazó szórólapokat osztogatnak, amelyeken arra kérik az embereket, támogassák őket.

A budapesti székhelyű, Esély a Gyermekeknek Alapítvány sem gyűjt készpénzt az utcán, a szervezet elnöke telefonhívásunkra megdöbbenéssel hallotta, hogy a nevükben adományt kérnek egy győri áruház parkolójában. Stubenvoll Péterné kérdésünkre elmondta, a törvény nem engedi számukra, hogy lakásokba kopogtassanak be vagy az utcán kéregessenek, de 14 éve működő alapítványuknak egyébként is kialakult adományozói köre van. Őket önkénteseik időről időre telefonon keresik meg, és az így megbeszéltek alapján küldenek csekket annak, aki kéri. Mindenki akkora összeggel támogatja az alapítványt, amekkorával lehetőségei engedik – hangsúlyozta az elnök asszony, aki elmondta azt is, korábban is előfordult már, hogy a nevükben kéregettek. A fővárosi Keleti pályaudvaron például „saját magával” találkozott, hiszen az őt leszólító hölgy, az alapítvány elnökének adta ki magát. Stubenvoll Péterné megjegyezte azt is, az átlátható működés miatt kötelességük feltölteni a honlapjukra szervezetük alapító okiratát, illetve egyéb, a hitelességüket igazoló dokumentumokat, amelyeket a csalók könnyedén letöltenek, kinyomtatnak, és előszeretettel mutogatnak áldozataiknak. Hozzátette, az is árulkodó, ha nyugtát ígér valaki az adományról, hiszen non profit szervezetként az alapítvány nem rendelkezik számlatömbbel vagy nyugtatömbbel, ők adományigazolást adhatnak csak ki.

Megkeresésünkre Kovács Mária, a NAV Győr-Moson-Sopron Megyei Adó- és Vámigazgatóságának főosztályvezetője is alátámasztotta, valódi alapítványtól nem kaphatunk nyugtát a támogatásról. Hozzátette, az ilyen szervezetek, egyesületek a számviteli törvény hatálya alá tartoznak, így annak rendelkezéseit kell alkalmazniuk. Az adomány átadásáról pedig a számviteli törvénynek megfelelő bizonylatot kell kiállítani (pl. átvételi elismervényt).

Az adományként kapott pénz útjának követhetőségével kapcsolatban a főosztályvezető rámutatott, az adományt gyűjtő közhasznú szervezetnek folyamatosan – de legalább évente egyszer – tájékoztatnia kell az adomány felhasználásáról az adományozókat. Ezt megteheti a honlapján vagy hírlevélen keresztül is. Az adomány felhasználása és az erről szóló beszámolás során pedig érvényesülnie kell a nyilvánosság és az átláthatóság feltételeinek.